Projekt részletei
Az első találkozások
Az első nap egyik legfontosabb feladata a közösség kialakítása volt. A résztvevők négy országból érkeztek, ezért már a megérkezés után elkezdődtek azok a játékok és beszélgetések, amelyek segítették egymás megismerését. A projekt bemutatását követően a csoport közösen alakította ki az együtt töltött napok kereteit és szabályait. Ezután rövid, páros beszélgetések következtek. A Speed Meeting során például olyan kérdésekről beszélgettek a fiatalok, mint hogy mikor töltöttek utoljára egy teljes napot internet vagy telefon nélkül. A délutáni Kapcsolódás képernyők nélkül blokk már a projekt egyik alapgondolatára épült. Kötélpálya, vakvezetés, közös problémamegoldó feladatok és kisebb csapatkihívások segítették a bizalom kialakulását. A feladatok után a résztvevők arról beszélgettek, milyen szerepe van a figyelemnek és az együttműködésnek akkor, amikor a kommunikáció közvetlenül egymás között történik. Az első estét a partnerszervezetek játékos bemutatkozása zárta. Minden ország csapata egy másik országot mutatott be, így már az első este megjelent az interkulturális tanulás és az egymás iránti kíváncsiság.
Mit tudunk saját digitális szokásainkról?
A második nap a digitális tudatosság felé fordította a figyelmet. A program elején az Európai Unió, az Erasmus+ program és a Youthpass került előtérbe. A résztvevők megismerték, hogyan kapcsolódik egy ilyen ifjúsági csere az Erasmus+ programhoz, milyen lehetőségeket kínál a fiatalok számára, és hogyan segíti a Youthpass a megszerzett tapasztalatok és kompetenciák tudatosítását. Ezután mindenki saját médiahasználati szokásaival dolgozott. Az Egy napom online és offline gyakorlat során a résztvevők végiggondolták, mikor és mire használják digitális eszközeiket, mennyi időt töltenek különböző online felületeken, és mely helyzetekben válik automatikussá a telefon használata. A délutáni közösségi média és önértékelés workshop már mélyebbre ment. Az influencer, a követő és a kritikus szerepein keresztül különböző nézőpontokat próbáltak ki a fiatalok. Valós és szerkesztett online tartalmakat elemeztek, beszéltek az önképről, az összehasonlításról és arról is, milyen hatással lehetnek a közösségi médiában látott tartalmak arra, ahogyan saját magunkat látjuk. Az este magyar kulturális programmal zárult. Zene, ételek, játékok és hagyományok segítségével a magyar csoport mutatta be saját kulturális környezetét.
Hogyan alakulnak ki a digitális rutinjaink?
A harmadik napon a digitális függőség pszichológiai háttere került középpontba. A résztvevők közösen vizsgálták, hogyan működik az agy jutalmazási rendszere, miért válhat vonzóvá az értesítések folyamatos ellenőrzése, és hogyan erősödhetnek meg olyan digitális szokások, amelyeket később már nehezebb tudatosan irányítani. A Függőség spirál gyakorlatban kiscsoportok készítettek vizuális folyamatábrákat arról, hogyan indul el egy hétköznapi szokás, milyen megerősítéseket kap, majd hogyan válhat egyre meghatározóbbá. Délután következett a telefonmentes természetjárás. A résztvevők egy vezetett séta során csendes megfigyelési és érzékelési feladatokat kaptak. A figyelem egy időre a környezet hangjaira, látványára és az egymással való beszélgetésre került. Az Offline Challenge során a csoportoknak olyan közös elfoglaltságokat kellett kitalálniuk, amelyekhez semmilyen digitális eszközre nincs szükség. A természetjárás után kerekasztal következett Mit adott a természet? címmel. A fiatalok saját tapasztalataikról beszéltek, majd személyes naplójukban is rögzítették a nap legfontosabb gondolatait. A napot a szerbiai csapat kulturális estje zárta.
Közösségi média, önkép és mentális jóllét
A negyedik nap a közösségi média érzelmi és pszichológiai oldalára koncentrált. A reggeli Like vagy dislike gyakorlatban olyan hétköznapi helyzetek kerültek elő, mint a telefon ellenőrzése közvetlenül ébredés után, egy kevés reakciót kapó poszt törlése vagy az, hogy mennyire befolyásolja hangulatunkat mások online visszajelzése. A Média és önértékelés workshopon a résztvevők közösségi médiában megjelenő képeket és üzeneteket elemeztek. Az Instagram feed valóság és illúzió feladat segítségével azt vizsgálták, hogyan alakul ki a szépségről, sikerről vagy boldogságról közvetített online kép. A témát egy filmklub vitte tovább, majd fórumszínház következett. A résztvevők cyber-bullyinggal, FOMO-val, online visszajelzésekkel és támogató online közösségekkel kapcsolatos jeleneteket játszottak el. A közönség közben beléphetett a jelenetekbe és új megoldásokat próbálhatott ki. Ez lehetőséget adott arra, hogy egy problémáról beszélgetés helyett konkrét helyzetben gondolkodjanak. Az estét az ukrajnai csapat kulturális programja zárta.
Egy teljes nap a természetben
Az ötödik nap a projekt egyik legnagyobb közös outdoor programja volt. A résztvevők Szilvásvárad környékén indultak útnak, és a nap során felkeresték a Fátyol-vízesést és az ősemberbarlangot is. A túra közben kisebb csapatokban haladtak, térképes, navigációs és közösségi feladatokat oldottak meg, természetes formákat kerestek, saját offline játékokat találtak ki és kisebb kincskereső feladatokat teljesítettek. A nap része volt az öt érzékszerv séta is. A résztvevők egy rövid szakaszon lassabban, csendben haladtak, és egymás után a látásra, hallásra, tapintásra, szaglásra és ízlelésre irányították a figyelmüket. Ez a gyakorlat arra adott lehetőséget, hogy jobban észrevegyék a környezet apró részleteit, és tudatosabban legyenek jelen a természetben. A túra során környezeti szolgálati elem is helyet kapott. A résztvevők szemétszedéssel kapcsolták össze a természetjárást a közösségi felelősségvállalással. Emellett a környék növény és állatvilágával is foglalkoztak, valamint szóba kerültek azok a természetközeli sportok és szabadidős tevékenységek, amelyek egyszerű lehetőséget adnak az aktív kikapcsolódásra. A közös piknik és a délutáni program után a résztvevők személyes naplójukban is feldolgozták az aznapi élményeket. A Szilvásváradon töltött napok során a környék további lehetőségeit is felfedeztük. A résztvevők ellátogattak az Orbán Házba, ahol Szilvásvárad és a Bükk természeti, régészeti és helytörténeti értékeivel ismerkedhettek meg. A kiállítás jól kapcsolódott a természetben szerzett tapasztalatokhoz, hiszen a környék földtörténeti múltjától az ősember életén át a helyi kultúráig több nézőpontból mutatta be a térséget. A hét egyik közös szabadidős élménye a szilvásváradi bobpálya volt, ahol a fiatalok kötetlenebb formában tölthettek együtt időt. Ezek az alkalmak tovább színesítették a közös hetet, és újabb lehetőséget adtak arra, hogy a résztvevők a workshopokon kívül is együtt legyenek, beszélgessenek és közös élményeket szerezzenek. Az estét tábortűz és történetmesélés zárta. Minden ország készült saját történetekkel, a résztvevők pedig olyan személyes élményeket osztottak meg egymással, amikor különösen erősen érezték, hogy jelen vannak egy adott pillanatban.
Digitális higiénia a hétköznapokban
A hatodik nap már erősen a gyakorlati megoldásokra épült. A Digitális higiénia eszköztár workshop során a résztvevők olyan hétköznapi lehetőségeket vizsgáltak meg, mint az értesítések kezelése, az alkalmazásokra fordított idő tudatosítása, az offline idősávok kialakítása és a saját digitális rutinok átszervezése. Mindenki elkészítette saját digitális higiéniai akciótervét. Ebben személyes vállalásokat és olyan apró változtatásokat fogalmaztak meg, amelyeket a projekt után saját életükben is ki tudnak próbálni. Délután a Belső egyensúly mentális jóllét műhely következett. Páros támogatói beszélgetésekben dolgoztak azon, hogyan lehet segítséget adni egy stresszes helyzetben lévő társnak. Ezután kiscsoportokban elkészítették a digitális higiénia és mentális jóllét legfontosabb szabályait összegző plakátjaikat. A csoportok bemutatták egymásnak eredményeiket, majd mentálhigiénés szakember segítségével közösen értékelték azokat. Ez a blokk lehetőséget adott arra is, hogy a fiatalok személyes kérdéseket tegyenek fel a témával kapcsolatban. Az estét a romániai csapat kulturális programja zárta.
A személyes Unplug & Reconnect Toolkit
A projekt teljes tíz napját végigkísérte egy saját, személyes reflexiós és tanulási napló. Minden résztvevő kapott egy kis füzetet, amelybe napról napra bekerültek az élmények, felismerések és személyes gondolatok. A naplóban irányított kérdések segítették a reflexiót. Ilyen kérdés volt például, hogy ki volt aznap a legnagyobb hatással rájuk, mi lepte meg őket, mit tanultak saját magukról, vagy melyik tapasztalatot szeretnék később is magukkal vinni. A Toolkit így fokozatosan töltődött meg tartalommal. A fiatalok ugyanazon a programon vettek részt, mégis minden füzet más történetet őrzött. A személyes napló segítette azt is, hogy a program végén könnyebb legyen visszatekinteni a tíz nap tanulási folyamatára és megfogalmazni a Youthpasshoz kapcsolódó kompetenciafejlődést. A pályázatban már eredetileg is fontos szerepet kapott a napi reflexió és a tanulási napló. A tervezett folyamat szerint minden résztvevő személyes füzetben rögzíthette élményeit, gondolatait és újonnan szerzett készségeit, majd ezekre a záró Youthpass folyamat során is vissza lehetett tekinteni.
Kulturális és közösségi élmények
A nyolcadik napon Egerbe látogatott a csoport. A délelőtti Cool túra során a résztvevők kisebb csapatokban fedezték fel a várost. Térképes feladatlap segítségével különböző állomásokat kerestek fel, és a helyszíneken található információkból oldották meg a városhoz kapcsolódó kérdéseket. A program egyszerre adott lehetőséget Eger megismerésére, a közös problémamegoldásra és arra, hogy a résztvevők a megszokott workshop környezettől eltérő helyzetben dolgozzanak együtt. A városfelfedezés után a csoport közösségi kertbe látogatott. Itt olyan helyi kezdeményezéssel találkozhattak, amely a közösségi részvételt, a természethez való kapcsolódást és a fenntarthatóságot egyszerre képviseli. A látogatás jól kapcsolódott a projekt korábbi természetközeli programjaihoz, és újabb példát adott arra, hogyan tölthető tartalmasan a szabadidő személyes találkozásokra és közös tevékenységekre építve. A nap során jutott idő Eger közös felfedezésére és kötetlenebb együttlétre is. Az esti reflexióban a résztvevők visszatértek a nap tapasztalataihoz, és arról beszélgettek, milyen közösségi lehetőségek érhetők el saját településeiken, illetve melyek azok a tevékenységek, amelyek számukra valódi kikapcsolódást és személyes kapcsolódást jelentenek. A program utolsó szakasza arra irányította a figyelmet, hogyan lehet a tíz nap tapasztalatait saját közösségekben továbbadni. A résztvevők kisebb csoportokban kampányötleteket készítettek. Plakát, flashmob, közösségi társasjáték, fotóprojekt és rövid workshop is szerepelt a lehetséges formák között. Az ötleteket prototípussá alakították, majd egymásnak is bemutatták. A következő napon, a Showtime során játékos formában kerültek színpadra a közösen kidolgozott ötletek. Voltak plakátbemutatók, rövid jelenetek, reklámspot jellegű előadások és más kreatív megoldások. Az esti országvetélkedő során a négy csapat saját országáról készített kérdéseket. A Kahoot segítségével lebonyolított játék egyszerre adott lehetőséget kulturális ismeretek megosztására és arra, hogy a digitális eszközök egy tudatosan kijelölt, közösségi cél érdekében kerüljenek elő.
Visszatekintés a tíz napra
Az utolsó programnap a tanulási folyamat lezárásáról szólt. A résztvevők elővették saját reflexiós naplóikat, visszanézték korábbi bejegyzéseiket, majd egyéni és kiscsoportos munkában végiggondolták, milyen tudással és tapasztalatokkal gazdagodtak. A Youthpass feldolgozás során konkrét példák segítségével keresték meg azokat a helyzeteket, amelyekben kommunikációjuk, együttműködésük, önismeretük, kreativitásuk vagy kezdeményezőkészségük fejlődött. A pályázat tanulási modellje már eredetileg is tudás, készség és attitűd együttes fejlődésére épült, külön figyelmet fordítva a digitális tudatosságra, az önreflexióra, a közösségi kompetenciákra és a természethez való kapcsolódásra. A délután folyamán résztvevői interjúk és promóciós videók készültek, majd mindenki kitöltötte a projekt záró kérdőívét. A kérdőívben a szakmai programok mellett a szállást, étkezést, közösségi légkört és szervezést is értékelhették. Este közösen összegezték a program erősségeit és a később fejleszthető területeket, majd sor került a Youthpass tanúsítványok átadására. Az utolsó közös este zenével, tánccal, játékokkal és búcsúüzenetekkel zárult.
Mit tanultak a résztvevők?
A tíz nap alatt megszerzett tapasztalatokat nehéz egyetlen területhez kötni. A fiatalok közelebbről megismerték a digitális szokások kialakulását, a közösségi média önértékelésre gyakorolt hatását, a digitális higiénia lehetőségeit és a mentális jóllétet támogató módszereket. Közben saját szokásaikkal is dolgoztak, személyes célokat fogalmaztak meg és napi reflexiós gyakorlatokon vettek részt. A nemzetközi csoportokban végzett feladatok sok kommunikációt és együttműködést igényeltek. A résztvevők workshopokat vezettek, prezentáltak, kulturális programokat készítettek elő, közösen oldottak meg problémákat és rendszeresen adtak visszajelzést egymásnak. A természetben végzett tevékenységek egy másik oldalát mutatták meg a témának. A túrázás, az érzékelési gyakorlatok és a közös outdoor feladatok olyan élményeket adtak, amelyekben a figyelem, a mozgás, a környezet és a személyes kapcsolatok kerültek előtérbe. A Youthpass és a személyes Toolkit abban segített, hogy ezek az élmények később is visszakereshetők és értelmezhetők legyenek. A projekt teljes tanulási folyamata a Youthpass kulcskompetenciáihoz kapcsolódott, a napi reflexió pedig végig része volt a programnak.
